Akkor, amikor egy cégvezető úgy dönt, hogy új terméket, szolgáltatást vezet be a piacra, számtalan dolgot mérlegel. Beleillik-e az új termék a cég jelenlegi profiljába? Esetleg egy új területen próbálja megvetni a lábát, és az új termék, szolgáltatás ennek lesz a zászlóshajója? Vajon mekkora lesz a kereslet, ki tudják-e elégíteni a leendő megrendeléseke a meglévő humán erőforrásokkal, netalán új munkatársak felvételére van szükség? Mekkora tőkét kell invesztálni az új szolgáltatásba és az mennyi időn belül térül meg? Milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni?
Amikor weboldalt készíttetünk, ezek azok a szempontok, melyeket még a készítés előtt meg kellene vizsgálnunk. És ezek azok a szempontok, melyek rendszerint korántsem érvényesülnek akkor, amikor elkészül az új oldal. Hajlamosak vagyunk a weboldalt úgy kezelni, mint termékünk egy online dekorációját, míg hitetlenkedve hallgatjuk azokat a már-már legendák ködébe vesző beszámolókat, hogy mások mennyit keresnek saját vállalati weboldalukkal.
Gyerekkorom egyik kedvenc meséje volt a Mekk Elek. Biztosan sokan vannak, akik velem együtt remekül szórakoztak vagy épp velem együtt „nevelődtek” ezeken az epizódokon. Az egyik történet különösen megragadt az emlékezetemben, mégpedig az, amikor Mekk Elek házépítést vállalt (természetesen kizárólag két káposzta fejében). Először az okozott gondot, hogy fentről lefelé, a tetőszerkezettől kezdte el a falak majd az alapzat felhúzását. Nagy erőfeszítések árán végül elkészült a ház – csak épp ablakok és ajtók nem voltak rajta. Na, valahogy így van ez a weboldalakkal is: Egyszer kell jól felépíteni a honlapot, utána már csak a rendszeres „karbantartási munkák” vannak hátra.
Ez az alapozás az interneten nem más, mint a webergonómia tudománya. Nevével ellentétben nem valamiféle ördöngös praktikát vagy méregdrága módszert jelent, tulajdonképpen csak annyit, hogy tervezzünk, mielőtt építkezünk…
A szerelem kezdetekor, az udvarlás fázisában korántsem számít meghökkentő dolognak, ha miután meglátjuk álmaink asszonyát/férfiját és egy másodperc alatt megmoccan bennünk valami, próbálunk a kiszemelt „áldozat” közelébe férkőzni. Igyekszünk kifaggatni a közös ismerősöket, barátokat, kollégákat, vajon milyen ember, milyen zenét hallgat, hová jár szívesen szórakozni, majd ezeket a kis információkat elraktározzuk, hogy adandó alkalommal bevessük akkor, amikor eljutunk az első „hivatalos” randevúig. Egyszóval próbáljuk a másik embert a lehető legjobban feltérképezni, megismerni. Miért ne alkalmazhatnánk ezt a módszert az üzleti életben is akkor, amikor a leendő vevőinket szeretnénk meghódítani?
Igaz, az üzlet világa kevésbé romantikus, sőt kissé gyanakodva fogadnám, ha gyertyafényes vacsorára invitálnának üzleti megbeszélés gyanánt, és felteszem, ha én kezdeményeznék ilyet egy ügyfelemmel, akkor is elég ijedt szempár meredne rám meghökkenve, de ettől az aprócska ténytől eltekintve vásárlóink ugyanúgy emberek, akiknek elsősorban az érzékeire, érzelmeire kell hatnunk. Éppúgy le kell őket nyűgöznünk, mit álmaink férfiját/asszonyát.
Bár ez nem pusztán az online megjelenéseinkre igaz, de ne feledjük az aranyszabályt: Amennyire csak lehet, ismerd meg a potenciális vásárlóidat! Ennek első és legfontosabb lépése a piackutatás, amit még akkor is célszerű elvégezni, ha nincs pénzünk az erre szakosodott piackutató cégek szolgáltatásait igénybe venni. Már az is tanulságos eredményekkel szolgál, ha eddigi vevőinket, ügyfeleinket, partnereinket kérjük meg egy rövid értékelésre. Hiába döntjük el ugyanis, hogy a világ legprecízebben működő webshop-ját programoztatjuk le, ha néhány hónap alatt kiderül, a leendő vásárlóink szívesebben vásárolják meg az általunk kínált terméket egy mintaboltból, mint egy internetes áruházból. Egy ruhaboltnak ezért lesz mindig létjogosultsága, hiszen én sem szívesen vásárolnék olyan ruhadarabot, amit én magam nem próbáltam fel. Tudom a méretet, az anyag leírást és egyéb információkat megtalálok a webshop-ban is, de próba nélkül honnan tudhatnám biztosan, vajon nem feszül-e vállban a kiválasztott darab?
A marketing az érzetek csatája, márpedig vannak olyan termékek, amiket szeretünk megfogni, megszagolni, kipróbálni mielőtt vásárlásra adnánk a fejünket.
Ma már számtalan módszer áll a rendelkezésünkre, ha úgy akarjuk felépíteni weboldalunkat, hogy az a felhasználók számára áttekinthető, könnyen kezelhető és hasznos legyen. Minél egyszerűbben igazodik el a látogatónk az oldalon és minél rövidebb idő alatt találja meg a válaszokat a kérdéseire, annál elégedettebb lesz, annál több időt fog az oldalunkon tölteni.
Kipróbálhatunk hőkamerás-tesztelést, melynek lényege, hogy egy tekintetkövető hőkamerás felvétellel illusztrálni tudjuk, oldalunk melyik része hangsúlyos a látogatók szempontjából. Ma már akár házilag, ingyen is hozzájuthatunk ehhez hasonló eredményekhez a Google Webhely-optimalizáló szolgáltatása segítségével. Ennek hátránya, hogy - mivel csak tervezési fázisban vagyunk, szemmozgást lekövetni pedig csak már többé-kevésbé kész weboldalakon lehet - csak más cégek hasonló szerkezetű oldalait tudjuk tesztelni, és az ott szerzett tapasztalatokat tudjuk átültetni a saját oldalunk kialakításakor.
Ha nincs kedve az interneten tesztelni, vagy még a tesztelési fázis előtt szeretne használható információkhoz jutni, használhatja a hagyományos, papíralapú teszteket is, amit akár alkalmazottaival is elkészíttethet, higgye el, nem fog sok időt elrabolni tőlük, de Ön rengeteget későbbi módosítást vagy sikertelenséget megspórolhat azon, ha kikéri a véleményüket, az összetartó-szellem erősítéséről már nem is beszélve.
A papíralapú megoldás lényege, hogy a tesztelők rendelkezésére bocsátunk egy papírlapot, melyen már szerepelnek a weboldal kapcsán tervezett főbb elemek. Bevethetjük az ún. card sorting tesztet is, melyek során a papírra írt fogalmakat, elnevezéseket (a leendő menüpontokat) kell a tesztelőnek csoportosítania, valamint azokat el kell helyeznie a weboldal tervezett felületén.
A lehető legprecízebb eredményt természetesen akkor kapjuk, ha mind a tervezési mind a tesztelési fázisban a lehető legtöbb mérést igyekszünk megvalósítani, és ami fontos – azok eredményét végül hajlandóak vagyunk figyelembe venni. Hiába szent a meggyőződésünk, hogy X menünek igenis a képernyő jobb felső sarkában kellene szerepelnie, ha a tesztelők, azaz a leendő vásárlók szerint máshová kell kerülnie. Elvégre nekik akar eladni és nem magának, ugye?

13°C
2012
máj
27
A mai napon Hella, Pelbárt, Ágoston látogatóinkat köszöntjük!
Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság © 2008. Minden jog fenntartva