Magánügy-e avagy sem a betegség?

A táppénzcsalók nyomában

Egyre kevesebben mernek táppénzre menni. Ráadásul már a munkáltató által megbízott cég is utánajárhat, valóban beteg-e az illető. Szakemberek szerint azonban számos jogi aggályt vet fel ez a szolgáltatás. Nincs joga ugyanis tudni a megbízott cégnek, milyen betegséggel van otthon a munkavállaló.

Márciusban a HRportal annak próbált utánajárni, vajon igaz-e, hogy a magyarok szeretnek visszaélni a táppénz adta lehetőséggel, ha pihenésre vágynak, vagy az elbocsátást szeretnék elkerülni, most pedig azt vizslatja, merünk-e egyáltalán táppénzre menni. Hiszen az aktív dolgozók a válság kirobbanása óta annyira féltik az állásukat, hogy csak nagyon indokolt esetben mennek betegszabadságra. Sokakban tudat alatt fel is merül: vajon lesz még állásom, ha két hét múlva visszamegyek? De az is visszafogja a táppénzcsalókat, hogy most már nemcsak az Országos Egészségpénztár (OEP), hanem a munkáltató által megbízott magánvállalkozás is utánajárhat, valóban beteg-e az illető. De vajon mennyire van keletje a mostani időszakban a táppénzen levő alkalmazottakat ellenőrző szolgáltatásnak?

Nem merünk szabadságra, táppénzre menni?

Egy évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb problémájuk a cégeknek, hogy évente több millió forintos kárt okoznak a táppénzcsalók, ám a válság miatt ez megváltozott: egyre több dolgozónak maga a munkáltató javasolja a betegállományba vonulást a válság hatására visszaesett megrendelések miatt, ám a dolgozók ódzkodnak ettől, nehogy úgy döntsön a cég, hogy már vissza sem kell jönni. Olyannyira nagy a bizonytalanság és az állásféltés, hogy a törvény adta lehetőség ellenére a legtöbben még a szabadságuk egy részét is veszni hagyják. A szabadságkiadás gyakorlatát ellenőrizve a munkaügyi felügyelők a leggyakrabban azzal a szabálytalansággal találkoztak, hogy a munkáltató papíron kiírja ugyan a szabadságot, alkalmazottja azonban dolgozik. Ha már szabadságra sem mernek elmenni az alkalmazottak, akkor elképzelhető, hogy betegen sem engedik meg magunknak ezt a "luxust". Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, sokan választják megoldásként a táppénzt. A passzív táppénz akkor jár, ha a munkavállaló az állásvesztés után három napon belül felkeresi a háziorvost és az keresőképtelennek nyilvánítja. Ezzel pedig a legtöbb munkavállaló él, amiben az orvosok is partnerek.

Az egész évre vonatkozóan még nincsenek OEP-adatok, de első háromnegyed év számai arról árulkodnak, hogy 2008-as esztendőhöz képest kevesebb volt a táppénzes esetek száma 2009-ben - árulta el portálunknak Molnár Barbara. Az OEP munkatársai úgy látják, hogy továbbra is érdemes óvatosan bánni, azon kijelentésekkel, amelyek szerint az emberek táppénzre menekülnek a válság elől, hiszen ez nem következik egyenesen az adatokból. Ugyanakkor az, hogy megemelkedett a táppénzen töltött napok száma, az jelentheti azt is egyebek között, hogy a munkájukból elbocsátott dolgozók maximálisan kihasználják a passzív táppénzen töltött időt. Ez egyébként augusztus 1-je óta már csak 30 nap (augusztus 1. előtt 45 nap volt.) Ha több évre visszamenőleg vizslatjuk a számokat, mégis azt lehet mondani, hogy bizony egyre kevesebbet vannak az emberek táppénzen - mondta el az OEP munkatársa. A téma további érdekességeit a HRportál teljes cikkében olvashatja!

Forrás: HRportal - szerző: Gyimóthy Éva

Kapcsolódó oldalak: Országos Egészségpénztár (OEP)

Keressen!

Egészségbiztosítás Budapest

Egészségbiztosítás Szekszárd

Egészségbiztosítás Pécs

Egészségbiztosítás Szolnok