Vihar a szélkerekek körül

Amennyiszer Ausztriába lépve megpillantom a szélkerékerdőt, annyiszor szembesülök a ténnyel: amíg nyugati szomszédaink okosan használják a szél energiáját, addig nálunk pocsékba megy a természet által kínált erő. Vajon miért?

A szélerőművek feltételei

Ahhoz, hogy valaki szélerőművet létesíthessen, számos feltételnek kell eleget tennie. Rendelkeznie kell egyebek mellett úgynevezett szélkvótával, amit a Magyar Energia Hivatal jogosult kiadni. 2006 óta azonban a hivatal munkatársai egyetlen ilyen okmányt sem írtak alá. Három év múltán azonban megtört a jég, a kapacitás bővítésére tavaly végre pályázatot írtak ki. S hogy ez már mennyire esedékes volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kiírásban szereplő 410 megawattnyi energia helyett összességében csaknem háromszor ennyit, 1175 megawattnyit kívánt termelni a 68 pályázó. Mindezzel 4-6 milliárdnyi tőke mozdult meg.

A megújuló energia barátai már a fenti limitet is furcsállják. Ha szeretnénk kihasználni a természet által lényegében ingyen ajándékozott energiát, akkor miért nem létesülhetnek korlátlan mennyiségben szélerőművek?

Elismerem, ezt leírni könnyű, megvalósítani nehéz. Mert miről is van szó? Amikor felkapcsolom a villanyt vagy bekapcsolom a számítógépet, joggal várom el, hogy világosság gyúljék a szobámban, illetve beinduljon a masina, hiszen ezért fizetek a szolgáltatónak. Igen ám, de minél nagyobb a hálózatban a szélkerekek által szolgáltatott áram, annál nagyobb – lehet – a bizonytalanság. Hiszen a szél akkor fú, ha akar, nekem viszont bármikor szükségem lehet az elektromos energiára. Ezért kizárólag szélenergián akkor sem alapulhatna az áramellátásunk, ha az egyébként elegendő mennyiségben állna a rendelkezésünkre. Mindenképpen szükség van kiegészítő áramforrásra, legyen az akár zöldenergia vagy alapuljon fosszilis hordozón, szénen, olajon, gázon. De ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak a 410 megawattnyi szélenergiának is, ami tehát a pályázat megvalósulása esetén az országos elosztóhálózatba kerül. Azaz csak kerülne.

A dokumentáció beadásának határideje idén márciusban járt le, ám a pályázat feltételei június elején módosultak. Eszerint a pályáztatás célja egyebek mellett az, hogy a meglehetősen rugalmatlan hazai villamosenergia-ellátó rendszerbe csak annyi szélenergia kerüljön, amennyi biztonsággal szabályozható. Ezzel egyébként nem volna probléma, hiszen a 410 megawattos korlátot is éppen a rugalmatlanság miatt állították fel.

Az olvasó bizonyára kitalálta már a történet végét: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén álló Fellegi Tamás július közepén visszavonta a pályázatot. Ez nem jelenti azt, hogy újabb szélkerék most már az idők végezetéig nem termelhet villamos energiát, csupán azt, hogy minden év végére a Magyar Energia Hivatal szakemberei megvizsgálják, képes-e az elosztórendszer az addigiaknál több szélenergiát átvenni, s ha igen, akkor haladéktalanul kiírják a pályázatot a kerekek építésére.

A környezetünk védelméért

Nos, itt van a baj. Tudniillik, hogy fordítva ülünk a lovon. Nem azt kellene vizsgálni, hogy mit képes a rendszer átvenni, hanem, hogy mekkora a folyamatosan létesítendő erőművek kapacitása, s ehhez kellene igazítani az egyéb erőművek termelését. Elhiszem persze, hogy a fosszilis energiából gyarapodó lobbi tagjainak mindez nem tetszik, de az ő érdekeiknél van fontosabb is: a környezetünk óvása. S ez az, amit az osztrák szomszédaink már felismertek.

Forrás: Szabad Föld - szerző: Hardi Péter

Kapcsolódó cikkek a Szabad Föld Zöld Föld rovatából: Szélerőművek forradalma

A szélturbinák átka

Több lesz a szélerőmű

Kapcsolódó oldalak: Magyar Energia Hivatal oldala

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium weboldala

Keressen!

Erőművek Budapest

Erőművek Sopron

Erőművek Százhalombatta

Erőművek Esztergom

Erőművek Tatabánya

Erőművek Székesfehérvár