-sajnos nem létezik. De érdemes figyelniük azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik jelenleg kettős szorításban élnek: küzdenek a válság okozta kényszerű létszámleépítésekkel, megszorításokkal, ugyanakkor épp ebben a helyzetben kellene megsokszorozni a reklámra, a marketingre és a potenciális vásárlók elérésére fordított összegeket. Vajon hol lehet megtalálni a kiutat?
A 2009-es év nagy várományosa e tekintetben mindenképp az online hirdetési piac volt, hiszen a másik két „klasszikus”, a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz képest ez a platform jóval célzottabban, ezáltal költséghatékonyabban tudja eljuttatni a hirdetések üzenetét a leendő vásárlókhoz – várható volt tehát, hogy a jelenlegi krízishelyzetben erre a csatornára sokkal nagyobb mértékben fókuszálnak majd a hirdetők is.
Az internetes megjelenések előnye, hogy –ellentétben mondjuk egy tv-reklámmal- nem kell megfizetnünk a „felesleges” megjelenéseket, például azokat, amelyekben egy autósiskola hirdeti magát. Ilyekor ugyanis az iskola azokat a megjelenéseket is kénytelen kifizetni, melyeket épp olyanok látnak, akik már rendelkeznek jogosítvánnyal – tehát nem (csak) a célközönséget szólítják meg.
A másik nagy érv a világháló mellett a könnyű és viszonylag precíz mérési lehetőség. Míg egy nyomtatott napilap esetében meglehetősen nehéz lemérni, hogy hány példány fogyott abból a lapból, melyben megjelent a hirdetésünk, a lap vásárlói közül hányan látták egyáltalán a hirdetésünket, vagy lapoztak át teljes érdektelenséggel „a mi oldalunkon”, addig az online megjelenések esetében pontosan mérhető, hányan kattintottak egy adott hirdetésre, bannerre, linkre. Ez a mérési lehetőség hozzásegít bennünket ahhoz, hogy csak azokat az üzeneteket kelljen megfizetni, amelyek valóban eljutottak a címzettekhez. Így jóval hatásosabban, jóval kisebb költségből tudjuk ugyanazt a célpiacot elérni.
Ezt már belátták a hirdetők is. Az Egyesült Államokban máris 10%-kal többet szakított a reklámtortából az internet – amint az a Interactive Advertising Bureau (IAB) és a PricewaterhouseCooper (PwC) éves jelentéséből kiderül. Úgy látszik, hogy a kattintás-alapú árazás végleg győzedelmeskedett az adview-alapúnál (CPM, vagyis 1000 megjelenésenként fizetendő ár).
A fenti tendenciák természetesen már Magyarországon is megjelentek. A Magyar Reklámszövetség 2008-as, nettó online reklámköltéseket elemző tanulmányából kiderül, hogy a teljes nettó reklámköltés 2008-ban 200.56 milliárd Ft volt, ami 6,24%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az egyes médiatípusok közül a legjelentősebb növekedést tavaly is az internet érte el a maga 43.68%-ával.
De tény, ezeket a tendenciákat többnyire továbbra is a nagy hirdetők, és nem egy mikro-, kis- vagy középvállalkozás alakítják. Hiába kíméli ugyanis pénztárcánkat az online reklám, ha az említett cégek egyáltalán nem tudnak még kisebb összegeket sem reklámra költeni.
Az ő számukra –mielőtt bármiféle költségátcsoportosítást kezdeményeznének- a legfontosabb teendő az, hogy a már meglévő eszközeiket, értékesítési csatornáikat, adatbázisaikat, partneri együttműködéseiket vizsgálják felül. Számos olyan ingyenes, vagy csak egyszeri, kis munkát igénylő módszer létezik ugyanis, amelyek új eszközök keresése és beüzemelése helyett a már meglévő eszköztárból dolgozik, csak épp azok hatásfokát, eredményességét növeli meg rövid idő alatt.
Nem kell feltétlenül a legbonyolultabb dolgokra gondolnunk és a legmesszebb keresni a megoldást. Ha nem teszünk mást, csak szemügyre vesszük, hogy vajon miért vonz olyan kevés látogatót a weboldalunk, vagy hogy miként tudnánk a látogatóinkból nagyobb arányban ténylegesen is vásárlót konvertálni, akkor akár mindenféle kiadás nélkül, néhány apró módosítással 3-4 hónapon belül máris 5-10%-kal meg tudjuk növelni a bevételeinket. Sőt, ennél nagyobb arányú növekedés is elképzelhető, ha hajlandóak és képesek vagyunk kicsit több munkát, időt, energiát szánni a honlapunk átalakítására.

12°C
2013
máj
19
A mai napon Ivó, Iván, Milán látogatóinkat köszöntjük!
Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság © 2008. Minden jog fenntartva